{"version":"1.0","provider_name":"Gondolatlabd\u00e1k","provider_url":"https:\/\/gondolatlabda.cafeblog.hu","author_name":"Imre Bea","author_url":"https:\/\/gondolatlabda.cafeblog.hu\/author\/gergbeagmail-com\/","title":"L\u00e9leksimogat\u00e1s","html":"<p>Ritk\u00e1n \u00e9rzem, hogy valami simogatja a lelkem. Tal\u00e1n r\u00e9gebben m\u00e1sk\u00e9pp volt. Tal\u00e1n nem. Nem is tudom. Olyan furcsa ez. Egyszer csak kezdi el\u00f6nteni a testemet. L\u00e1gy. Meleg. Bizserget\u0151. M\u00e1moros. De mennyire m\u00e1moros. A s\u00falytalan szabads\u00e1g pelyhes, h\u00f3feh\u00e9r sz\u00e1rnyaival finoman suhogva meg\u00e9rkezik a szob\u00e1ba. \u00c9s \u00e9n ezt \u00e9rzem. Magamn\u00e1l vagyok. S\u0151t, a legm\u00e9lyebb \u00f6nmagamn\u00e1l. Amaz szemben velem meg\u00e1ll, de csak egy pillanatra. \u00c9pp annyira, hogy m\u00e9lyen bel\u00e9m f\u00farja forr\u00f3 tekintet\u00e9t. Nem sz\u00far\u00f3s, de \u00e9get. \u00c9s \u00e9n \u00e9lvezem. Kacsintok. A sz\u00e1rnyak megrezd\u00fclnek, tettre k\u00e9szek, \u00e9n pehelyk\u00f6nny\u0171nek \u00e9rzem magam, bel\u00e9j\u00fck kapaszkodom, egy\u00fctt indulunk a v\u00e9gtelenbe.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_468\" align=\"alignleft\" width=\"266\"]<a href=\"https:\/\/gondolatlabda.cafeblog.hu\/files\/2015\/05\/pihe3k_k.jpg\"><img class=\" wp-image-468\" src=\"https:\/\/gondolatlabda.cafeblog.hu\/files\/2015\/05\/pihe3k_k-300x200.jpg\" alt=\"forr\u00e1s\" width=\"266\" height=\"177\" \/><\/a> <a href=\"http:\/\/board.hu.ogame.gameforge.com\/board188-univerzumok\/board241-exodus-univerzumok-1-2-3-4-5-6-7-capella-draco-elektra-fornax\/board117-univerzum-6-2x-speed\/board120-h%C3%ADrn%C3%A9v-terme-u6\/44190-pihe-m-h-sz-vs-felleg-nx-4-16-947-000\/?s=e06edafd255cf2e1fee4e5a884ae1503024228d2\">forr\u00e1s<\/a>[\/caption]\r\n<p>Langyos hull\u00e1mokon ringat\u00f3zunk, a pihe sz\u00e1rnyak kellemesen cir\u00f3gatj\u00e1k minden porcik\u00e1mat. \u00c9s minden annyira, de annyira term\u00e9szetes. K\u00e9telyek, k\u00e9rd\u00e9sek, korl\u00e1tok, szorong\u00e1sok, s\u00e9rt\u0151d\u00e9sek, b\u00e1natok, gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9sek v\u00e1lnak m\u00e1sodpercek alatt hamuv\u00e1 a k\u00f6zel\u00fcnkben. Fell\u00e9legezni ak\u00e1rcsak n\u00e9h\u00e1ny pillanatig mindezek n\u00e9lk\u00fcl, katarzis. Abban hinni, hogy mindez \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tart, maga a t\u00f6k\u00e9ly. Valami mocorogni kezd, a lelkem az. Mintha azon lenne, hogy bef\u00e9szkelje mag\u00e1t a sz\u00e1m\u00e1ra legide\u00e1lisabb helyre. S mindebben mi a csod\u00e1latos? Hogy ez m\u00e1sodpercek t\u00f6red\u00e9ke alatt siker\u00fcl neki. Azt\u00e1n \u00e9szreveszem, ahogyan egy finom b\u00e1r\u00e1nyfelh\u0151 egyre k\u00f6zelebb \u00e9s k\u00f6zelebb k\u00faszik, h\u00edzelegve f\u00e9rk\u0151zik a k\u00f6zel\u00fcnkbe \u00e9s k\u00f6nnyed\u00e9n, lassan keveredik a m\u00e1moros t\u00f6k\u00e9llyel. Az elm\u00fal\u00e1s p\u00e1r\u00e1s-s\u00f3s illata ez. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nnycsepp indul meg arcomon f\u00e9l\u0151sen, szer\u00e9nyen, b\u0151r\u00f6mh\u00f6z g\u00f6rcs\u00f6sen tapadva lefel\u00e9. Mintha azon t\u0171n\u0151dn\u00e9nek k\u00f6zben, hogy szabad-e nekik ilyet egy\u00e1ltal\u00e1n? Csak\u00fagy el\u0151bukkanni abb\u00f3l a veszedelmes m\u00e9lys\u00e9gb\u0151l, ahol eddig bujk\u00e1ltak? Van-e l\u00e9tjogosults\u00e1guk? \u00c1m t\u00e9tovas\u00e1guk hamar szertefoszlik, egyre otthonosabban \u00e9rzik magukat \u00e9s az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gig tudn\u00e1nak szaporodni. Egym\u00e1sra tal\u00e1lunk \u0151k meg \u00e9n, hiszen bel\u0151lem fakadnak. Megtagadni \u0151ket b\u0171n, melyet Isten tal\u00e1n megbocs\u00e1that, de \u00e9n id\u0151 el\u0151tt elsz\u00e9d\u00fcln\u00e9k a hiteltelens\u00e9g labirintus\u00e1ban. Eme felismer\u00e9s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9r\u0151l* zuhanok vissza, imm\u00e1r sz\u00e1rnyak n\u00e9lk\u00fcl, egyed\u00fcl. Lelkem lassan kezd visszag\u00f6rd\u00fclni eredeti helyzet\u00e9be. \u00c9s m\u00e9gis, nyugalomnak \u00e9s megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9snek ezen a fok\u00e1n m\u00e9g soha nem j\u00e1rtam eddig. V\u00e9g\u00fcl szob\u00e1m langyos \u00e9letszag\u00e1ban megm\u00e1rt\u00f3zom, majd hangosan nevetni kezdek. D\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 egy Isten. Persze, hogy az. Ism\u00e9t eljut f\u00fclemig a dallam \u00e9s a sz\u00f6veg : <br \/><em>Akarsz-e futni, arany \u00e9jszak\u00e1ba futni velem?<\/em><br \/><em>A f\u00f6ldre bukni \u00e9s az \u00e9gre n\u00e9zni fel?<\/em><br \/><em>Akarsz-e adni \u00e1rva csillagoknak sz\u00e9p neveket?<\/em><br \/><em>S nevetve hagyni, hogy a sz\u00e9l sodorja el?<\/em><\/p>\r\n<p><em>*felismer\u00e9s k\u00fcsz\u00f6be: lopott kifejez\u00e9s az Angyalok Amerik\u00e1ban c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1sb\u00f3l (Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z, rendez\u0151: Andrei Serban, 2012)<\/em><\/p>","type":"rich"}