{"version":"1.0","provider_name":"Gondolatlabd\u00e1k","provider_url":"https:\/\/gondolatlabda.cafeblog.hu","author_name":"Imre Bea","author_url":"https:\/\/gondolatlabda.cafeblog.hu\/author\/gergbeagmail-com\/","title":"L\u00e1that\u00f3an, de l\u00e1thatatlanul?","html":"

Nemr\u00e9g egy el\u0151ad\u00e1son j\u00e1rtam a Th\u00e1lia Sz\u00ednh\u00e1zban, amelyben Nagy Enik\u0151, Szab\u00f3 Gy\u0151z\u0151 \u00e9s Csernus Imre szerepelt: egy n\u0151, egy f\u00e9rfi, illetve egy pszichi\u00e1ter. A t\u00e9ma pedig egy\u00e9rtelm\u0171en a p\u00e1rkapcsolat volt. Az, hogy r\u00e9szben improvizat\u00edv lesz, nem volt titok, de hogy emellett interakt\u00edv is, arr\u00f3l halv\u00e1ny sejtelmem sem volt. Ha lett volna, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem az els\u0151 sor sz\u00e9l\u00e9n cs\u00fccs\u00fcltem volna, hanem valahol a legutols\u00f3ban. El\u0151sz\u00f6r csak Gy\u0151z\u0151\u00e9k voltak a sz\u00ednpadon, azt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny perccel k\u00e9s\u0151bb megjelent a doki, \u00fcgyesen berobogott oldalr\u00f3l. Csillog\u00f3 szemmel kacsintott r\u00e1nk, mi egyb\u0151l nevetni kezdt\u00fcnk, kicsit j\u00f3kedv\u0171nkben, kicsit tal\u00e1n zavarunkban is. Azt hiszem hamar meg\u00e9rezt\u00fck, hogy itt mindj\u00e1rt t\u00f6rt\u00e9nni fog valami. Huncutul \u00e9s lelkesen, sebtiben meg is osztott vel\u00fcnk egy bizalmas inform\u00e1ci\u00f3t:<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_517\" align=\"alignright\" width=\"228\"]\"forr\u00e1s\"<\/a> forr\u00e1s<\/a>[\/caption]\r\n

mikrofonj\u00e1nak k\u00e1bele 6 m\u00e9teres, a terem h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ig ugyan nem, de j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny sorig el\u00e9r. Sz\u00f3val a doki k\u00e9rdezett. T\u0151l\u00fcnk. Amolyan p\u00e1rkapcsolati dolgokr\u00f3l: ki h\u00e1zas, ki v\u00e1lt m\u00e1r el, mi a helyzet a kommunik\u00e1ci\u00f3val, az indulatokkal, az \u00f6nismerettel, stb. Volt, aki elfogadta a mikrofont, \u00e9s akadt, aki nem. Egy h\u00f6lgy p\u00e9ld\u00e1ul azt mondta, hogy zavarban van, mert a t\u00f6bbiek r\u00e1 figyelnek. Rendesen berezeltem \u00e9n is, ahogy tudatosult bennem ez az interakt\u00edv jelleg. Bels\u0151 remeg\u00e9s lett \u00farr\u00e1 rajtam, \u00e9s szorgalmasan kitartott az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9ig. S\u0151t, hogy az izgalmakat fokozza, a v\u00e9ge fel\u00e9 a sz\u00ednpadra invit\u00e1lt minket: lenne-e olyan v\u00e1llalkoz\u00f3 kedv\u0171 jelentkez\u0151, aki ki\u00e1llna a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9? Ami azt illeti, nagy tolong\u00e1s nem volt, de azt\u00e1n m\u00e9gis akadt egy b\u00e1tor delikvens, egy 24 \u00e9ves sr\u00e1c. T\u00fal\u00e9lte, \u00e9s szemmel l\u00e1that\u00f3an nem is izgult. Miel\u0151tt \u0151 kiment, a f\u00e9rjem megk\u00e9rdezte t\u00f6k komolyan t\u0151lem, hogy nem akarok-e \u00e9lni a lehet\u0151s\u00e9ggel, mert ha \u00e9n nem, \u0151 ugyan minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl sz\u00edvesen \u00e9lne. Te megbuggyant\u00e1l? K\u00e9rdeztem vissza \u00e9n. Azt\u00e1n nem folytattuk, mert t\u00e1rgytalann\u00e1 v\u00e1lt a dolog.<\/p>\r\n

Az\u00f3ta is gyakran eszembe jut az az este. \u00c9n ugyan szerencs\u00e9re meg\u00fasztam a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1st \u00e9s megsz\u00f3lal\u00e1st, a szerepl\u00e9st, de mondom, v\u00e9gig be voltam par\u00e1zva, mint az \u00e1llat, hogy mi lesz, ha? Itt jegyzem meg, hogy a doki egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt bunk\u00f3, nem er\u0151ltetett semmit, \u00e9s t\u00e9nyleg csak egy-k\u00e9t mondat erej\u00e9ig tartotta fel az arra nyitott n\u00e9z\u0151ket. De t\u00e9nyleg, mi lett volna, ha engem sz\u00f3l\u00edt meg? \u00c9n egy v\u00e9gtelen\u00fcl szorong\u00f3 valaki vagyok, egy\u00e1ltal\u00e1n nem szeretek szerepelni. Semmilyen form\u00e1ban. Bep\u00e1nikolok, ha tekintetek szegez\u0151dnek r\u00e1m, l\u00e1tj\u00e1k a mozdulataimat, hallj\u00e1k, amit mondok. De t\u00fal azon, hogy ki mennyire izgul\u00f3s, szorong\u00f3, vagy mennyire szeret szerepelni, vajon mi\u00e9rt voltunk \u2013 \u00e9rezhet\u0151en sokan - betojva? (Az el\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n hallottam k\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa h\u00f6lgy besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9t, \u00e9s az egyik konkr\u00e9tan a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp fogalmazott: te, \u00e9n \u00fagy be voltam tojva v\u00e9gig!)<\/p>\r\n

A doki k\u00e9rdezett. T\u0151l\u00fcnk. R\u00f3lunk. Kem\u00e9ny dolog ez. Magunkr\u00f3l, a p\u00e1rkapcsolatainkr\u00f3l besz\u00e9lni idegenek el\u0151tt? Kimondani olyat, amit m\u00e9g esetleg magunknak sem mert\u00fcnk id\u00e1ig? Vagy olyat, ami a mellett\u00fcnk \u00fcl\u0151 p\u00e1runknak is \u00fajdons\u00e1g? Vagy olyat, amit mi esetleg tudunk, de m\u00e1sok el\u0151tt nem mern\u00e9nk v\u00e1llalni? Ha a f\u00e9rjem ment volna ki a sz\u00ednpadra, fr\u00e1szt kaptam volna, hogy basszus ez most r\u00f3lunk besz\u00e9l a teremben \u00fcl\u0151k el\u0151tt. Na bumm, \u00e9s? A doki \u00e1ltal olyannyira hangs\u00falyozott \u0151szintes\u00e9g \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3 a mi kapcsolatunkban \u2013 egyel\u0151re \u2013 j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik. A f\u00e9rjem sz\u00e1m\u00e1ra mindig is magukt\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 dolgok voltak, \u00e9n meg folyamatosan tanulom \u00e9s igyekszem gyakorolni. \u00d6n fel tud-e n\u00e9zni a p\u00e1rj\u00e1ra? Szokta k\u00e9rdezni ilyen helyzetekben Csernus az \u00e1ldozatt\u00f3l (mint ahogy ebben az esetben is tette). Illetve ford\u00edtva: az \u00f6n p\u00e1rja fel tud-e n\u00e9zni \u00f6nre? Ha az els\u0151re esetleg valaki hat\u00e1rozottan tud v\u00e1laszolni, a m\u00e1sodikn\u00e1l j\u00f3 es\u00e9llyel bekapja a csalit. Nem, nyilv\u00e1n nem az a helyes v\u00e1lasz, hogy err\u0151l a kedves p\u00e1rn\u00e1l kellene \u00e9rdekl\u0151dni. :) \u00c9n tudn\u00e9k v\u00e1laszolni mindkett\u0151re \u00e9s mi\u00e9rtekre is (sz\u00ednpadon persze csak akkor, ha a szorong\u00e1saim nem nyomnak agyon). Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy hiteles, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 p\u00e1rkapcsolatban \u00e9lek, de nem t\u00f6k\u00e9letesben. Ha \u2013 tegy\u00fck fel \u2013 \u00e9n vagyok a sz\u00ednpadon a doki mellett, \u00e9s lenne id\u0151, akkor sim\u00e1n fel tudna fedni valami kis gikszert. Nan\u00e1. Hib\u00e1zok, nem is kev\u00e9sszer. \u00c9s ilyen helyzetben be lenn\u00e9k sz@rva. Azt hiszem, legink\u00e1bb att\u00f3l, hogy leleplez\u0151d\u00f6m. Mi van, ha kider\u00fcl, hogy valamit nem j\u00f3l csin\u00e1lok? Vagy nem \u00fagy, ahogy m\u00e1sok? Ha nem vagyok el\u00e9g j\u00f3? Hogy nem vagyok t\u00f6k\u00e9letes? Hogy az \u00e9letem, meg a p\u00e1rkapcsolatom sem az? Hogy nem minden \u00e9s nem mindig m\u0171k\u00f6dik? Hogy vannak v\u00e1ls\u00e1gok? Mit fognak sz\u00f3lni? Kinevetnek? Megal\u00e1znak? Megsz\u00e9gyen\u00fcl\u00f6k? Szerintem majdnem mindegy, hogy ez konkr\u00e9tan bek\u00f6vetkezik-e vagy sem. Az ezzel kapcsolatban megjelen\u0151 negat\u00edv \u00e9rz\u00e9sek ugyanolyan er\u0151sek akkor is, ha nem t\u00f6rt\u00e9nik ilyesmi, illetve ha t\u00f6rt\u00e9nik is, azt irre\u00e1lisan felnagy\u00edtjuk magunkban. Ha m\u00e1shoz nem is, de legal\u00e1bb egy gyerekkori eml\u00e9khez biztosan mindannyian tudjuk k\u00f6tni. Olyanhoz, amelyben leleplez\u0151dt\u00fcnk, megsz\u00e9gyen\u00fclt\u00fcnk. Teljesen mindegy, hogy mir\u0151l \u00e9s milyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 dolog volt, de megkaptuk \u00e9rte magunk\u00e9t, hogy milyen \u00fcgyetlenek vagyunk, mennyire rosszul csin\u00e1ltuk. Leleplez\u0151dni nagyon-nagyon sz\u00f6rny\u0171 \u00e9s ciki, kock\u00e1zatos \u00e9s vesz\u00e9lyes. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ilyen \u201efeln\u0151tt\u201d helyzetekben, amelyekben nem babra megy a j\u00e1t\u00e9k. Mert mi van, ha \u00e9pp Csernus doki h\u00fazza ki valakib\u0151l, hogy az m\u00e9gsem szereti a p\u00e1rj\u00e1t, vagy csak az\u00e9rt van vele, mert nincs m\u00e1s? Vagy b\u00e1rmit, ami befoly\u00e1solhatja a dolgok tov\u00e1bbi alakul\u00e1s\u00e1t?<\/p>\r\n

Itt term\u00e9szetesen nem t\u00f6rt\u00e9nt ilyesmi, m\u00e1r csak az id\u0151 r\u00f6vids\u00e9ge miatt sem. De am\u00fagy is \u00e9rtelmes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00fclt a teremben. Ugyan sokat nevett\u00fcnk Gy\u0151z\u0151\u00e9kkel, Csernussal egy\u00fctt, de nem hiszem, hogy b\u00e1rkit is kinevett\u00fcnk volna az\u00e9rt, mert kider\u00fcl, hogy valami nincs rendben az \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\r\n[caption id=\"attachment_518\" align=\"aligncenter\" width=\"478\"]\"forr\u00e1s\"<\/a> forr\u00e1s<\/a>[\/caption]\r\n

Kem\u00e9ny dolog felmenni a sz\u00ednpadra \u00e9s magunkr\u00f3l csevegni. Tisztelet annak, aki megteszi (\u00e9s aki meg mern\u00e9 tenni, pl. az \u00e9n f\u00e9rjem). Kem\u00e9ny dolog \u0151szint\u00e9nek lenni. \u00d6nmagunkkal. M\u00e1sokkal. Kem\u00e9ny dolog kommunik\u00e1lni. M\u00e9g kem\u00e9nyebb \u0151szint\u00e9n kommunik\u00e1lni. Nem siker\u00fcl mindenkinek. Nem siker\u00fcl mindig. \u00c9s min\u00e9l ink\u00e1bb nem siker\u00fcl, ann\u00e1l ink\u00e1bb fesz\u00edtenek a hazugs\u00e1gok, elfojt\u00e1sok, retteg\u00e9sek, g\u00f6rcs\u00f6k.<\/p>\r\n

Aki tagadja azt, hogy sz\u00edve m\u00e9ly\u00e9n nem v\u00e1gyik arra, hogy kikiab\u00e1lja azt, amit val\u00f3j\u00e1ban \u00e9rez, az hazudik. V\u00e1gyunk arra, hogy figyeljenek r\u00e1nk, amire egyre sz\u0171kebb teret ny\u00fajt a mai vil\u00e1g. Ha m\u00e9gis ad\u00f3dik erre lehet\u0151s\u00e9g (nemcsak egy ilyen el\u0151ad\u00e1s, hanem b\u00e1rmi), a legt\u00f6bben nem igaz\u00e1n mer\u00fcnk vele \u00e9lni. Ink\u00e1bb siet\u00fcnk haza, hogy megn\u00e9zz\u00fck, h\u00e1nyan l\u00e1jkolt\u00e1k a k\u00e9p\u00fcnket a neten, \u00e9s az alapj\u00e1n d\u00f6ntj\u00fck el, hogy figyelnek-e r\u00e1nk, hogy sz\u00e1m\u00edtunk-e. Meg\u0151r\u00fcl\u00fcnk az\u00e9rt, hogy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljunk. L\u00e1that\u00f3v\u00e1, de m\u00e9gis l\u00e1thatatlanul.<\/p>\r\n

Nem baj, ha nem vagy t\u00f6k\u00e9letes! Ne akarj megfelelni m\u00e1soknak! Fogadj el m\u00e1sokat! V\u00e1llald \u00f6nmagad! L\u00e9gy \u0151szinte!<\/em> \u00daton-\u00fatf\u00e9len halljuk, olvassuk, l\u00e1tjuk ezeket a tartalmakat. \u00c9s meghallgatjuk, elolvassuk, megn\u00e9zz\u00fck. Milliomodszor is. K\u00f6zben pedig hevesen b\u00f3logatunk, mert \u00e1tkozottul ki vagyunk \u00e9hezve r\u00e1juk. Fr\u00e1zisokba kapaszkodunk, mert az k\u00e9nyelmes \u00e9s nem j\u00e1r kock\u00e1zattal.<\/p>\r\n

Az igazat megvallva, egy f\u00e9l m\u00e1sodperc erej\u00e9ig bennem is megfordult, hogy ki k\u00e9ne menni a sz\u00ednpadra. Mert egy j\u00f3 kih\u00edv\u00e1s lenne sz\u00e1momra, mert ha megtenn\u00e9m, b\u00e1rhogy is siker\u00fcl, b\u00fcszke lehetn\u00e9k magamra. Meg egyszer\u0171en megmutatni azt, ami van. Nem mertem. Helyette marad a v\u00e1gy: l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lni, de l\u00e1thatatlanul.<\/p>","type":"rich"}