Gondolatlabdák

Szeptember eleje van, és már néhány napja elhiszem, hogy itt az ősz. Furcsa, de augusztus folyamán gyakran jutott eszembe, igazából kicsit vártam is, hogy megérkezzen. Különösen a több hétig tartó kánikulában. Akartam, hogy itt legyen, hogy felfrissülést, levegőt hozzon magával. Oxigént. A nyár alatt sokszor úgy éreztem, hogy a végtelenségig ki vagyok merülve és megfulladok…. Tovább »

Egy tündér kopogtat az ajtómon, de én nem akarom beengedni. Annak ellenére nem, hogy volt oly kegyes és adott néhány nap haladékot. Ő nem adja fel, most az ablakban csapkodja a szárnyait, grimaszokat vágva. Elfordulok, nem foglalkozom vele, csakhogy már hallom is a szárnysuhogást, s mintha valami lágyan paskolná a vállamat. Hogy a csudában tudott… Tovább »