Gondolatlabdák

Senki nem dönthet helyettem, senki nem menthet meg, senki más nem élheti az én életemet. Tudom. A csapból is ez folyik. Ha valakitől még egyszer meghallom, esküszöm, seggbe rúgom, mielőtt azt gondolná, hogy valami egetrengető bölcsességre jött rá. Ha valaki azt hajtogatja, hogy mi a tuti a számomra? Azt még jobban seggbe rúgom, vagy seggbe… Tovább »

Amikor két darab Ént szabadjára engedek, hogy beszélgessenek egy kicsit, a többiek meg – akik sokan vannak – maradnak a kalitkában bezárva, akkor sok téma vetődik fel közöttük, most éppen így zajlott a dolog:– Félek az öregségtől!– Na ne már! Én meg a haláltól!– Nem akarok öregedni!– Nem akarok meghalni!– Ki akar? Most az egyszer… Tovább »

Az első Fit-ball-os posztban írtam arról, hogy milyen volt a viszonyom a tesi órákkal és hogyan állok jelenleg a mozgással és táplálkozással, de nem részleteztem azt, hogy egyáltalán miért csinálom és miért fontosak ezek a számomra. Ebben a bejegyzésben összeszedem a gondolataimat azzal kapcsolatban, hogy miért fontos számomra a testmozgás. 1. Egészség: Egyértelmű, hogy a… Tovább »

Nemrég egy nagyon izgalmas beszélgetésre bukkantam a neten, amely Friderikusz Sándor és Feldmár András között zajlott, még évekkel ezelőtt (a videot 2011-ben töltötték fel a youtube-ra).Mindkettőjüket tisztelem, Feldmárt bírom nagyon, Fridit néha igen, néha nem, de különösebb bajom vele sincs. Mivel utóbbi volt a kérdező, ezért nyilván az volt a célja, hogy ellentmondjon, cáfoljon, szurkálodjon… Tovább »

Sokkoló tesikÉn utáltam a tesi órákat, tényleg. A futást leginkább, mert kb. másfél perc után kidobtam a tüdőmet. Nem tudtam kislabdát hajítani, nem tudtam kézen állni, hídba lemenni, kötélre mászni, fejen állni (na jó, azt nagy nehezen megtanultam valamennyire) és irtó béna voltam a csapatjátékokban. Szóval a tesi órák úgy általában markánsan hozzájárultak a kisebbségi… Tovább »